2009. február 7., szombat

Aki falun született, maradjon is ott

Az ANL lakások építése és kiosztása a kommunizmus éveit idézi, nemcsak a tekintetben, hogy a kritériumrendszer mennyire pontosan határozza meg a jogosultak körét, hanem a ciklikusan kirobbanó botrányok miatt is. A különbség csak annyi, hogy míg az előző rendszerben mindenki tudta, hogyan működik a protekció, milyen csatornákon lehet előnyhöz jutni, de hivatalosan egyetlen leleplező cikk sem jelenhetett meg a témában, addig ma csak sejtjük ezeket a viszonyokat. Azért rosszabb a jelenlegi helyzet, mert nem nagyon tudunk vele mit kezdeni. Nem tiszta, hol, hogyan kell kamuzni, milyen papírokkal lehet játszani. Bár a kritériumrendszer világos, a pontokat mindenki ki tudja számolni magának, a rendszer alapját jelentő dokumentumok nem nyilvánosak.

Mit és kiket favorizál az állam és ezzel mi a baj?
Elsősorban a 35 év alattiakat. A feltételezés gondolom azon alapszik, hogy aki 35 éves korára nem tudott saját lakáshoz jutni, az valami miatt nem hasznos tagja a társadalomnak. Pedig csak arról van szó, hogy túl nagy az időbeli szakadék a régi rendszer lakáskiutalásai és az ANL lakások megjelenése között. Szinte egy egész generáció maradt program és alternatíva nélkül. Egyetemre jártak, munkába álltak alapbérért, és nem tudtak akkora tartalékot felhalmozni, vagy olyan családi hátteret biztosítani a felmenők, ami egy lakásvásárláshoz elegendő lenne.
Az albérlet is plusz pontokat hozhat, de ezt szerződéssel kell igazolni, ami ugye nem könnyű. Akinek saját lakása van vagy volt, az eleve nem vehet részt a pályázaton, talán ez az egyetlen kritérium, amivel maradéktalanul egyet tudok érteni.
A következő kritérium a családi helyzet. Nem kedvez ez például a szingliknek, hiszen a preferált modell a házasság (mi a helyzet például az élettársi viszonnyal?), és a legalább egy gyerek. A házasság és gyerekvállalás időpontjának kitolódását egyáltalán nem veszik figyelembe a rendszer kidolgozói, de érthető és ösztönző ez a kritérium.
Baj van az iskolai végzettséggel is, mert ma már szinte mindenkinek van egy (de lehetőleg két) felsőfokú diplomája, nem nehéz teljesíteni a feltételt. Viszont nagyon nem mindegy, hogy valaki közgazdászként, jogászként, vagy tanárként, orvosként dolgozik. Gondolom, nem szorul magyarázatra, miért. Azok vesztenek pontokat, akik amúgy sincsenek favorizált helyzetben, az alacsonyan iskolázott rétegek.

Képzeljük el, hogy egy hátrányos helyzetben lévő kistelepülésről, ahol nincs munkahely, egy fiatal házaspár szeretne a közeli nagyvárosba költözni. A férj jó szakember, mondjuk asztalos, a feleség rendelkezik érettségivel, és kiváló munkaerő lenne egy kisvállalkozásban, varrónői tapasztalatokkal. Szakemberek, akikre úgy tűnik nincs szüksége társadalmunknak, mert egyelőre se gyerekük, se felsőfokú végzettségünk nincsen. A munkájukért kapott irreálisan kevés bérből nem tudnak fenntartani egy albérletet, ANL lakásra nem jogosultak, maradnak tehát a faluban, és próbálnak túlélni a gazdaságban.

A múlt rendszerben többek között azért épültek blokkok, lakótelepek, hogy a megnövekedett ipari termelésbe érkező munkásoknak legyen lakásuk. A faluról beköltözöttek joggal reménykedhettek kiutalandó lakásban, munkahelyben, normális életben.

A lakáshitelek feltételei teljesíthetetlenek, közalkalmazotti fizetésre nevetséges összeg vehető fel, törleszteni meg úgysem lenne miből.

Aki falun született, az maradjon is ott - ezt üzeni a jelenlegi lakáspiaci helyzet és az Országos Lakásügynökség.

Nincsenek megjegyzések: