Játszani is engedd...

Tavaly karácsonyra a gyerek a legó mellett kapott fa kisvasutat, mindenféle kiegészítőkkel, hogy ha építeni támad kedve, akkor minden eszköz a rendelkezésére álljon. Nem volt ez másként a szocializmusban sem, de mivel én csak a végén kapcsolódtam be a történetbe, ilyen játékot én még akkor nem kaptam, később meg már nem hiszem, hogy volt. 

Pedig akkor (is) nagyon komolyan vették az ideológiai nevelést, bizonyítja ezt az alábbi két kép. Építőjáték akkor is kellett, csak akkor blokkokat építettek a szocialista gyerekek. 

Kicsit ugyan színesek a valósághoz képest, de hát ismerjük az elmélet és a gyakorlat viszonyát. 

Berlinben nemrég nyílt egy múzeum, ami a kelet-berlini életet, viszonyokat mutatja be, a fal lebontása előtti időkből. A koncepció blokkokban (szó szerint) mutatja be a témákat, tömbházlakásokba kukucskálhatunk be, így tették interaktívvá a kiállítást. A következő célom eljutni és megnézni ezt a kiállítást, már csak emiatt is, de addig is, van online része is, itt is érdemes barangolni.

*a játékos képek forrása egy Facebook csoport, The Brutalism Appreciation Society

Váradi lakótelepek története

Több olyan kezdeményezéssel is találkoztam ez elmúlt években, melyek a lakótelepekre, azok történetére fókuszálnak, egyesek képeken, mások szövegeken keresztül próbálják feltárni, mi hozta őket létre, kik éltek/élnek itt, milyen volt és most milyen a rétegzettségük. 

Az én doktori dolgozatom témája is hasonló, és bár csak a kutatási terv összeállításáig jutottam el (amivel azért felvettek az ELTÉ-re), magával a dolgozattal nem haladtam, azért nem hagytam fel a téma kutatásával, még akkor sem, ha tudományos kutatásról egyelőre nem beszélhetünk, csupán szűnni nem akaró érdeklődésről.

Ezért is örültem nagyon, amikor az Oradea in imagini oldalon elkezdődött egy folyamat, mely a váradi lakótelepek történetét szeretné bemutatni. 

Az első részben a váradi iparosítás következtében elindult építkezések, lakótelep-tervezések, az 1960-1989 közötti városrendezést mutatja be, nem is rossz korabeli képanyaggal.

1. rész: Sistematizare Oradiei intre 1960-1989 (Nagyvárad városrendezése 1960-1989 között)

A második rész pont a mi utcánk születését járja körül, így ennek különösen örültem. Nem tudom, milyen elvek alapján választja ki a cikkek írója, hogy éppen melyik városrész vagy utca kerül sorra, de gondolom ebben a választásban közrejátszott az is, hogy nem is olyan rég, pár éve előkerült a facebooknak köszönhetően egy kép erről az utcáról, ami a mostani állapotokat is ismerve döbbenetes: szinte üres az a tér, ami éveken keresztül a város egyik fő erének számított. Itt haladt át ugyanis az E60-as út, teherautóstól, átmenő forgalmastól együtt. Szép volt itt gyereknek lenni. 

2. rész: Povestea unei strazi: Bulevardul Dacia (Egy utca története: a Dacia sugárút)

A harmadik rész olyan negyedet mutat be, ami tőlem távolabb áll, viszont a lakosság jelentős része ide összpontosul. Váradon nem jöttek létre a több tízezer ember befogadására alkalmas lakótelepek, hiszen bármennyire is nagynak tűnnek, meg sem közelítik a bukaresti, vagy akár a budapesti nagy lakótelepeket, hogy a térség egyéb városairól (pl. Berlin vagy a lengyelországi lakótelepek) ne is beszéljünk. A Nufarul mégis több ütemben ugyan, de megpróbálta megközelíteni ezeket a telepeket.

3. rész: Povestea Cartierului Nufarul (A Nufarul* lakónegyed története)

*le lehetne fordítani a Nufarul-t Tavirózsára, de Váradon senki sem hívja így, a magyarok is Nufarulnak mondják, szóval inkább nem.

Nagyon várom a folytatást, sorra kellene még kerüljön az egész Rogériusz, Őssi, az Aradi úti lakótelep, Velence A Blokkal (erről majd írok egy kis történetet, ha lesz kép hozzá), szóval jöhet a következő!

A képek forrása / Sursa pozelor: oradeainimagini.ro