Herkulesfürdői kirándulásunk alatt ledöcögtünk a Vaskapuhoz is, és ha már ott voltunk, nem maradhatott ki Drobeta-Turnu Severin (magyarul Szörény) sem. A Vaskapu múzeumot lekéstük, hiába magyaráztam, hogy Oradea messze van, nem tudunk visszajönni másnap reggel kilencre, a morcos őrt ez nem hatotta meg. Cserébe azonban sétáltunk egyet a főtérnek kinéző, rendezett és tiszta placcon. Árnyas fák, a megszokott Traian és Decebal szobrok és a lakásépítés fejlődésének vagy legalábbis folyamatának lenyomata mindenhol (bezzeg egy nyamvadt közvécét már nem bírtak odabiggyeszteni valahova).
A legrégebbinek tűnő, blokkszerű, már kicsit mediterrán beütésű épület a főtéren. Itt vélhetően még fontos volt a külcsíny és a funkcionalitás. Vagy legalábbis itt még emberléptékű volt a tervezés.
Ilyenek Váradon is vannak, mondjuk, nem a központban, de azért az otthonosság érzése egy pillanatra meglegyintett.
Némiképp takarásban van (az alsó képen látható monstrum által), nem elsővonalbeli épület, de látszik a főtér parkjából. Nekem tetszik, egy kicsit a Hasdeu bentlakásaira emlékeztet.
A lakásépítés csúcsa, itt már csak az számíthatott,, hogy sok ember kis helyen is elfér. Váradon van egy ilyen blokk a központ központjában, kíváncsi vagyok milyen alapon lehetett itt lakáshoz jutni.
Eggyel még tovább léptek a tervezők, ennek meg Kolozsvár központjában van meg a klónja. Én nem tudom pontosan, mi motiválja a tervezőket a csupa tükörablakra, de Pesten a Vörösmarty téren is van egy hasonló. Ott valami olyasmiről volt szó, hogy nem tervezhetünk új építésú, de szecessziós épületet a központba, mintha az is száz éves lenne, de tegyünk oda egy nagy üvegbúrát, amiben majd tükröződik az a száz év, oszt jó lesz. Hát, na, ha muszáj, akkor muszáj. Bár szerintem ez itt ösztönből és zsigerből ilyen.
A város határában áll magában. Semmi sincs körülötte, tényleg semmi. Képzeljünk el az erdő alatt két blokkot út és egyéb nélkül. Félhetnek este, akik itt laknak.
És ez már a felújított változat szerintem, vagy nagyon új - nem tudom, melyik variáns a rosszabb.
Na, jó, talán a sok napernyő, zsalu és roló (vagy ezek helyi változata) lehet, hogy meglepné a váradiakat.
Autó szélvédőjén keresztül nem tudtam jobbat :(
Ilyenek Váradon is vannak, mondjuk, nem a központban, de azért az otthonosság érzése egy pillanatra meglegyintett.
Némiképp takarásban van (az alsó képen látható monstrum által), nem elsővonalbeli épület, de látszik a főtér parkjából. Nekem tetszik, egy kicsit a Hasdeu bentlakásaira emlékeztet.
A lakásépítés csúcsa, itt már csak az számíthatott,, hogy sok ember kis helyen is elfér. Váradon van egy ilyen blokk a központ központjában, kíváncsi vagyok milyen alapon lehetett itt lakáshoz jutni.
Eggyel még tovább léptek a tervezők, ennek meg Kolozsvár központjában van meg a klónja. Én nem tudom pontosan, mi motiválja a tervezőket a csupa tükörablakra, de Pesten a Vörösmarty téren is van egy hasonló. Ott valami olyasmiről volt szó, hogy nem tervezhetünk új építésú, de szecessziós épületet a központba, mintha az is száz éves lenne, de tegyünk oda egy nagy üvegbúrát, amiben majd tükröződik az a száz év, oszt jó lesz. Hát, na, ha muszáj, akkor muszáj. Bár szerintem ez itt ösztönből és zsigerből ilyen.
A város határában áll magában. Semmi sincs körülötte, tényleg semmi. Képzeljünk el az erdő alatt két blokkot út és egyéb nélkül. Félhetnek este, akik itt laknak.
Ezt a díszítést valahogy nem tudom felérni ésszel: olyan, mintha egy réteg valamit még rá akartak volna ragasztani a falra, ehhez szögeket vertek belé, de aztán meggondolták magukat és kihúzták mindet. A lyukak és a nyomok pedig ott maradtak. Megnéztem közelről is, így már látszik: itt ez volt a díszítési koncepció. Mifelénk azért ilyet még nem láttam.
Az ember mindig egy kicsit továbbépíti a lakókörnyezetét, szembemegy az uniformizálási szándékkal. Itt ez lett belőle.
Nehezen fogom megérteni, hogy icipici falvakba miért kellett blokkokat építeni, de, hogy egy fürdőhelyre minek kellettek, azt aztán végképp nem.
Ezek a legnormálisabban kinéző tömbházak.
A lepusztultság, a félbemaradtság és az igénytelenség jellemzi a herkulesfürdői blokkokat és döbbenetes a kontraszt a köztük és a fél kilométerrel arrébb lévő, majd kétszáz éves fürdőépületek között. A vicces az, hogy a nagy korkülönbség ellenére azonos ütemben mennek tönkre és romosodnak el.
Hát így vagyunk, érdekes cikkek, van köztük újabb és régebbi, mindenesetre figyelni fogok erre az oldalra.
Avas lakótelep
Diósgyőr
Miskolc belvárosa
