Óbuda

Több budapesti lakótelepen jártunk már fényképezni, és az itteni blokkokat valahogy mindig a pesti részhez kapcsoltam gondolatban, még akkor is, ha Gazdagrét sem Pesten van. Óbudához valahogy jobban illett a Krúdy által megjelenített világ, vagy Szerb Antal Utas és holdvilágjában leírt utcák, házak, emberek. A mai Óbuda meglepő arcával kerültem szembe, amikor V.-t mentünk meglátogatni.

V. ugyanis Európa legnagyobb tömbházsorában lakik. A fenti képen ugyan nem látszik tisztán a házsor, de ez nem a fényképezőgép hibája: panorámafotón kívül semmilyen más módon lehet befogni az egész háztömböt. Mi tizenhat lépcsőházat számoltunk.

A tömbnek körülbelül a felét sikerült egy képen visszaadni. 3500-an laknak benne, ami egy jobbacska falu lakosságát jelenti, talán ezért hívják a társasház kezelő céget Faluháznak.

Nagyon furcsák számomra ezek a lakások, először azt hittem, hogy azért, mert nincs balkonjuk (erkélyük). Nem vagyok ugyan teljesen tisztában a loggia, balkon, erkély, terasz közti különbségekkel (azt azért érzem, hogy ezek nem teljesen szinonimák), de valami hiányzik nekem erről a hatalmas, megszakítatlan felületről. Aztán rájöttem, hogy vannak erkélyek, csak mind be vannak építve, ezért nem törik meg a felületet.

Váradiként vajon mi jut először eszembe erről a képről? Igen, annak egy modern változata.

Tipikus lakótelepi szórakozás, aminek nem kizárólag az idősebb, faluról felköltözött honfitársaink szeretnek hódolni: vasárnap délutánonként , ha a szomszédhoz már végképp nem látunk be, akkor vizslassuk csak unottan az utca népét.

További képek a környékről, kommentár nélkül.
Érdemes a színeket figyelni, az én kedvencem a barnás blokk a legvégén.