Kevesen döntenek úgy egy napsütéses szombat délután, hogy elmennek egy igazi iparvárosba és ott régi, kopottas, szürke blokkokat fognak fényképezni. Kevesek lepődnek meg úgy, mint én ma. Tatabánya valóban nem középkori városközpontjáról híres, de a blokkok sem a megszokott egyhangúságot tükrözik. Az az érzésem, hogy az építők a színekkel akarták kompenzálni az egyen-tervek alapján készült lakásokat. A város több lakótelepén járva rájöttünk, hogy itt a sárgát, kéket, zöldet, és a rózsaszín illetve barna színt kedvelték ezelőtt 20-30-50 évvel.
A legrégebbinek ezek a blokkok tűntek: négy emeletesek, kockák, egyszínűek és szimmetrikusak.
A legrégebbinek ezek a blokkok tűntek: négy emeletesek, kockák, egyszínűek és szimmetrikusak.
A változás szele itt legyinthette meg a tervezőket, a balkonok korlátjának színezése végig uralkodó marad (akkor is, amikor gyakorlatilag balkon már nincs, csak korlát).
Akadhattak szépérzékű tervezők is, akik ilyen domborművekkel kápráztatták el az új lakókat (egy másik blokkon ifjúmunkások bányásztak épp valamit, azt még megértettem, de , hogy a gólyák mit keresnek itt... )
A balkonok korlátjának színezésétől eljutunk a loggiáig és ennek kifestéséig.
Na, és itt vannak a kedvenceim: variációk egy témára. Mondja már meg nekem egy építész, hogy mire jók ezek a (francia?) erkélyek, azon kívül persze, hogy színesítik a blokk összképét.
Az erkélyek korlátjának anyaga nem csak üveg (vagy beton) lehet, hanem (hajdanán) a fa is. Nekem szimpatikus.
Erről az épületről nem derült ki egyértelműen, hogy lakóház-e vagy gyár, vagy valamilyen közintézmény. Nekem a nagy üveg felületek tetszenek benne, sok ablak, több fény.
Ez a blokk messziről tetszik nagyon, mert nem szürke, mint általában a blokkok messziről, hanem kék.
Na, itt gondban vagyok: vagy nem volt egyetlen ablak sem a soron és a földszinti lakó renitenskedett vagy a tervező akart kitolni minden emeleti lakóval, vagy olyasvalaki költözött a földszintre, akinek volt egy plusz ablaknyi befolyása.
A terasz a lépcsőházból nyílik és ez az egyetlen terasz az épületen: ami senkié és a lépcsőház belépő részét fedi. A funkcionalitása nulla lenne, ha az élelmes emberek nem sajátítanák ki. Nem tudtuk lefényképezni, de egy másik hasonló adottságokkal rendelkező blokk kis teraszán éppen teregettek.
Az abszolút kedvenceim ezek a blokkok a kis egyforma, pasztell színű loggiákkal - gyönyörűek!
Nem lenne teljes a kép, ha nem láttunk volna mai blokkokat (ma szeretik társasháznak nevezni, de én tudom, hogy ez ugyanaz). A meglepő nem a hasonlóság, hanem az, hogy nagyon kevés van belőlük.
Madártávlatból (szó szerint: Tatabánya fölött van egy nagy Turul emlékmű) így néz ki a környék, ahol ma jártunk:
2 megjegyzés:
A szomszéd várost kár, h kihagytad. Tata nem csak, h szép, de ott is akadnak remek kis tömbök. Mind a régi fajta lepukant álomház kategoriából. Mind pedig az izléses színekkel felújított új csodák kategoriájából. Amúgy meg gratulálok király kis blog a blokkokról.
Kedves Áron!
Nem szándékosan maradt ki Tata, csak nem vitt még arra soha az utam. De ha te ezzel másképp van, netán fényképezni támad kedved, szívesen felrakom a tatai blokkokat is - csak küldj képet a kisfaludy_b_adel(kukac)yahoo(pont)com címre.
Azt hittem, csak én látogatom ezt a blogot, és most úgy örülök, hogy nem így van! :)
Megjegyzés küldése