Számomra az igazi lakótelepi templom szimbóluma: három oldalról blokkok veszik körül, nagy sugárút mellett áll, eléggé forgalmas helyen van ahhoz, hogy csomópont és viszonyítási pont legyen, villamosmegálló van mellette. Ez utóbbi a nevét viseli, hivatalosan is Bisericutának (ejtsd: biszerikuca - ford: templomocska) hívják a Nufarulban az utolsó előtti megállót.
Maga az épület a tipikus ortodox templomokra hasonlít, csak sokkal kisebb: olyan, mintha egy nagy, monumentális katedrális mini verziója lenne, innen is gondoltam, hogy nem a lakótelep kiszolgálására jött létre.
Románok mindig is éltek Váradon, csak nagyon kis számban. 1920 után kezdtek el masszívan betelepedni, de eleinte nem erre a környékre, hanem főleg az állomás mellé, és a mostani Rogériusz negyedbe, ami akkor a város éléskamrája volt, ott laktak ugyanis a bolgárkertészek, és azok a földművesek, akik háztáji keretekben termelték a zöldséget, gyümölcsöt. Az ott, nekik épült templom jóval nagyobb, egy későbbi bejegyzésben azt is megnézzük.
Románok mindig is éltek Váradon, csak nagyon kis számban. 1920 után kezdtek el masszívan betelepedni, de eleinte nem erre a környékre, hanem főleg az állomás mellé, és a mostani Rogériusz negyedbe, ami akkor a város éléskamrája volt, ott laktak ugyanis a bolgárkertészek, és azok a földművesek, akik háztáji keretekben termelték a zöldséget, gyümölcsöt. Az ott, nekik épült templom jóval nagyobb, egy későbbi bejegyzésben azt is megnézzük.
A hivatalos neve: Bisericuta Ortodoxa Sfanta Nicolae
A neten viszonylag kevés információ van róla, annyit azonban sikerült kideríteni, hogy a templomot 1946-ban építették, tehát sokkal régebben, mint a körülötte lévő blokkokat. Ez a lakónegyed a régi Szőllős falu helyén épült az 1970-es, 1980-as években. Ha Félix felé tartunk a városból kifelé, akkor jobb oldalt lesz a templom, a lakónegyed újabban (a '80-as években) épült részén.
Gyakorlatilag körbevették blokkokkal a templomot, de annyira, hogy a legközelebbi lakások körülbelül 10 méterre vannak a kerítéstől. El tudom képzelni, mennyire örülnek itt a harangozásnak.
Gyakorlatilag körbevették blokkokkal a templomot, de annyira, hogy a legközelebbi lakások körülbelül 10 méterre vannak a kerítéstől. El tudom képzelni, mennyire örülnek itt a harangozásnak.
Gyerekkorom legjobb barátnője lakott erre, így sokszor megfordultam a
környékén, mindig hatalmas élet folyt a kerítése mellett. Mindig árult
itt valaki valamit: idősebbek zöldséget, gyümölcsöt, télen diót,
lekvárokat, cigányasszonyok zoknit, órát, mikor mire mutatkozott igény.
És mindig, de mindig nyitva volt a kapu és a templomajtó. A mérete és a formája mellett ez a nyitottság fogott meg benne először.
Akit érdekel, hogy néz ki belülről, itt megnézheti: